2018. 03. 23. Szebényi projektnap

• Orsós Evelin
• Orsós Ádám
• Krisztihelyi Réka
• Csonka Ramóna
• Kapitány Dávid
• Koller Zita
• Dobler Sándor

03.23.-án volt a Szebényi projekt nap. Megebédeltünk és el is indultunk Szebényre. Azt hittem, hogy az út hosszabb lesz, de nagyon rövid volt. Én végig az Ádival, Krisztiánnal és a Tibivel sétáltam, ha elfáradtam, akkor beléjük kapaszkodtam Nekem az annyira nem tetszett, hogy sokat kellet menni. Nagyon elfáradtam. A vége fele az Attila és sok más gyerek elkezdtek csárdást táncolni. Szerintem nagyon ügyesek voltak. Anita-néni mondta, hogy menjünk mi is táncolni, de tőlünk senki sem akart. Az asztalnál az Ádi, Rami, Tibi, Rékával hülyéskedtem végig. A legvégén a Ramival kimentem a wc-re és a mi buszunk, amiben az osztály volt, elment. Ezért én és a Rami a nagyobbak buszán ültünk. A rossz még az volt, hogy 2-ülésen 3-an ültünk. Nekem végül is nagyon tetszett a Szebényi projektnap.

A tanárok és tanárnők megrendeztek egy látogatást Szebénybe. Köztük Anita néni volt a fő rendező. Mikor odaértünk Szebénybe, akkor legelsőnek bemutattak nekünk egy táncot. Hoztak nekünk sok pogácsát, ami nagyon finom volt. Volt sajtos pogácsa volt sima, és én igazából nem pogácsának nevezném, hanem inkább kifliknek. Nem volt sok kedvem elmenni erre a projectre, ahhoz képest egész jó volt, sőt nagyon jól telt el az idő. És aztán a végén jöttünk haza, és megtelt az egyik busz ami nem volt olyan jó, mert a másodikosokkal kellett utazzunk. A kisbusz is megtelt sajna, és a Tibi Szebénytől egész Véméndig az ölemben ült. Így ért véget a Szebényi projekt. Remélem még lesz ilyen szórakoztató projekt.

2018. Március 23.-án volt a Szebény projekt. Alapból végig kellett szenvednünk azt az 5 órát, de hála istennek rövidítve voltak. Fáradtan, de mégis lelkesek indultunk a busz felé. Nem voltam annyira izgatott a projekt nap miatt, mert már tavaly is volt. Odaértünk, és ki kellett szállnunk a fagyos hidegbe, de nem bántam, mert elhülyültük egy picit az időt. Zenével a fülemben (jó, ez furán hangzik, de na) indultam el a többiek után. Csupa sár, de legalább elviselhető. Mindig megálltunk valahol, mert szobrokat és azok történetét mondta/mesélte el a Dávid.Ezek után mentünk a tájházba ahol kis dobozokat kellett keresni és kirakni a puzzlet.Kevés szerencsével, de kiraktuk az összest. Utána pedig a templomba mentünk, ahol egy „feladatlapot” kellett kitöltenünk. SZERINTEM jól teljesítettünk. Majd végül a faluházba mentünk, ahol mindenki, de tényleg MINDENKI éhes volt. Majd az Anita néni hívott minket is táncolni, de nekünk nem volt kedvünk. Összességében szerintem jó volt, bár mindenki halál fáradt lett.

Amikor odaértünk Szebénybe, egy nagy sétával kezdtük. Megnéztünk minden régiséget, és utána elmentünk a templomba, ott pedig egy tesztet kellet kitölteni. Azután elmentünk a Tájházba, és ott keresni kellet kis dobozokat, amiben végül egy kirakós volt, és amikor kiraktuk, láttuk, hogy ezeken a helyeken jártunk.  Nekem ez nagyon tetszett. De persze ez idő alatt, amíg sétáltunk a Réka meg én nagyon fáztunk. A Tájház után Anita nénihez kellet mennünk, ahol régi képeket néztünk és az alapján ki kellet tölteni egy tesztet. Szerintem egész jól sikerült. Utána bementünk a közösségi házba, és ott kaptunk ennivalót és innivalót. Miután ez megvolt, a néptánc elkezdődött, és hívtak minket is táncolni, de mi nem szerettünk volna menni. Nagyon sokat nevettünk, viccelődtünk, jól éreztük magunkat. De aztán az Evi és én kimentünk a mosdóba és mire visszaértünk nem találtunk a terembe senkit, azt hittük, hogy elment nélkülünk a busz. De nem ment el, úgyhogy megnyugodhattunk egy kis időre, mert nekem akkor jutott eszembe, hogy a sapkámat meg a sálamat egy másik buszban hagytam. De végül visszaszálltam pont abba a buszba, amelyikben otthagytam. Már csak egy baj volt, hogy a Rékának adtam a táskámat ő pedig egy másik buszban volt. De szerencsére olyan kedves volt, hogy megvárta, hogy én is odaérjek és visszaadja a táskámat. Attól, hogy voltak ilyen aggodalmaskodások attól még nekem nagyon tetszett.      

Nekem ami a legjobban tetszett az a idegenvezetés volt mert máshol nem is voltam. Eléggé könnyű feladat volt csak el kellet mondanom a falu nevezeteségeit. Némelyiken én is meglepődtem, például a szentháromság szobor, hogy kb.: 100 éve áll, Bosnyák kereszt stb. Ezt az utat kétszer kellet megtennem 1 óra alatt. (Itt voltunk: Paplak, Hősök szobra, Szentháromság szobor, Bosnyák kereszt, temető kápolna, Ravatalozó és a Rókus szobor.) Amikor a végére értünk elmentünk faluházba. Ami nekem nem tetszett, hogy táncolnom kellett

Nekem, ami nagyon tetszett az a tájház volt. Ott kis dobozokat kellet keresni 10 darab volt, amibe képes kirakók voltak, és ki kellett rakni. Nem mindegyik dobozban volt, néhány üres volt. Kevésbé tetszett a templom, ott nagyon hideg volt. A táncház is jó volt, a Szimivel és a Jázminnal táncoltunk, nagyon jó volt

Pénteken elmentünk Szebénybe és megnéztük a falut és annak csodáit: a Szentháromságot, a templomot, a Rókus szobrot, a tájházat is. Anita néni pedig elmesélte a falu történetét. A faluházban pedig táncoltunk és kiflit ettünk és teát ittunk.
Utána pedig összezsúfolva pár osztállyal vittek haza egy kis buszban. Én nagyon jól éreztem magam.

 

 

div lightbox jqueryby VisualLightBox.com v6.1